Személyes tapasztalások, élmények az önfejlesztés tükrében - őszintén egy rögös út állomásairól

Coach your life, avagy tedd jobbá az életedet!

Előítéletek, avagy neked van saját véleményed?

2017. augusztus 17. - Einarr

Gondoltad volna, hogy az előítélet képes tönkretenni az egyébként potenciálisan remek szórakozásodat? És ez csak a jéghegy csúcsa, mert nyilván emberi kapcsolatokat is csírájában mérgezhet meg.

Hát, az élet mindig dob valami tanulságot, ez a szép benne... A legutóbbi, Pappa Piáról  szóló posztom ihlette ezt a mostanit. Ugyanis olvasom internet-szerte. hogy mekkora szar ez a film. Az indokok változatosak, és nyilván minden kritikának van valamiféle alapja. De nem is ez a lényeg. 

Én erre a filmre úgy ültem be, hogy semmiféle infóm nem volt róla. Nem láttam a trailert. Nem tudtam, mi köze hozzá Andy Vajnának - azóta sem  tudom, van-e neki -, ahogyan azt sem, hogy Vajna Timea is feltűnik majd benne. Nem tudtam, mennyibe került a forgatás, és azt sem, hogy miből finainszírozták. És persze, nem olvastam róla kritikákat. Egy sajtóvetítésen láttam, tehát ez afféle "ajándék ló" volt. 

Szóval egyszerűen csak beültem egy filmre. És tudod mi történt?

Nem agyaltam sem költségvetésen, sem máson, egyszerűen csak néztem - és így tudott tetszeni. Persze ez ízlés dolga is, de állítom, hogy a fikázók jelentős része ne is magát a filmet nézte....

Jártam már így filmmel korábban is. Pozitív és negatív értelemben is. Pl. nekem tetszett a Setét torony, bár  nyilván ebben az is szerepet játszott, hogy nem olvastam magát a könyvet - ahhoz képest lehet, hogy tényleg szar volt. Utóbb olvastam, hogy ez pocsék film... Ha így ültem volna be, lehet, hogy nem a jóra figyelek benne, hanem a felhozott sok rossz dologra. De ott a bé verzió is, a volt egyszer egy Venice. Megnéztem, és az volt a sommás véleményem, hogy ez egy kalap szar. Utólag aztán olvastam, hogy ez tulajdonképpen remek volt. Néztem is nagyokat, hiszen mikor beültem a filmre, nem tudtam, miket "kellene" róla gondolnom. Ha korábban olvasom el a kritikákat, akkor ki tudja, talán erőből megpróbáltam volna jónak, vagy legalábbis élvezhetőnek látni. 

Mire akarok kilyukadni?

Hogy mennyire nincs saját véleményünk. És most lehet, hogy azt gondolod, hogy te vagy a kivétel, és neked aztán mindegy mit mondanak bármiről, neked saját véleményed van az adott dologról. És tuti van, akire ez igaz is. Csak kicsi az esély, hogy te is ide tartozol ;) Ha én előre "tudtam" volna, hogy a fentebb említett film szar, akkor lehet, hogy nem lelkesedtem volna annyira utána, hogy írjak egy rögtönzött kis kritikát. De ami még fontosabb: elestem volna attól, hogy előítéletektől mentesen SAJÁT véleményt alkossak a látottakról. 

És ez az élet minden területére igaz. Mondjuk tegyük fel, hogy előítéletes vagy a melegekkel szemben. Mert a szüleid mondtak róluk valamit. Vagy mert a haverok, barátok vélekednek róluk valahogy. Vagy mert valami véleményvezér, vagy akár politikus mondott róluk valamit. Tökmindegy. Aztán találkozol egy meleg férfival/nővel - aki tök jó arc. Vajon mennyire fogja rányomni a bélyegét a mások véleményéből táplálkozó előítéleted arra, ahogyan viszonyulsz az adott emberhez? Nagyon. Kezdetben legalábbis tuti. Miközben lehet, hogy egy remek emberrel lesz kevesebb így az ismeretségi köröd (bár, a saját közvetlen környezetemben láttam rá példát, amikor egy nagyon sarkosan előítéletes ember túl tudott ezen lépni, egész egyszerűen azért, mert a másik ember lénye közel került hozzá, de ez sajnos a ritkábbik eset). Csak azért, mert a fejedben van valami, anélkül, hogy bármit is tudnál az adott emberről. Érdekes adalék a témához ez a videó: a gyerekek, akiknek a fejükben nincsenek (jó esetben) előítéletek pl. egy adott ember bőrszínéről, egész másképp látják a világot:

Egyébként vannak trükkös előítéletesek is. Akik direkt, vagy önkéntelenül az ELLENKEZŐJÉT gondolják az adott témáról a "nagy átlaghoz" képest. Hahó, ez sem saját vélemény: ugyanúgy hatással van rád így a tömegek véleménye, vagy akár egy.egy  véleményvezér véleménye, mintha az ő igazukat szajkóznád. Annyi a különbség,  hogy az ellenkezőjét mondod - de az ő véleménye alapján. Nem a sajátod volt előbb a sorban...

Persze, van, aki a maga útját járja, és egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy mások mit állítanak valakiről, vagy valamiről. Ők szabad emberek, akik pontosan tudják, vagy érzik, hogy egy véleményvezér gondolatai sem helyettesíthetik, vagy írhatják felül a saját érzéseiket, benyomásaikat. 

Persze, tudom, a saját vélemény veszélyes dolog. Hiszen lehet, hogy épp ellenkezik a nagy tömegekétől, és még a végén jajj, mit gondolnak majd rólad. De ne aggódj emiatt. Az emberek valójában jóval kevesebbet foglalkoznak a te véleményeddel, mint azt gondolnád :) Ne állj be a sorba, csak azért, mert az kényelmes. Ne legyél más emberek véleményének hangosbeszélóje.

Szemlélődj, gondolkodj, érezz, tapasztalj meg dolgokat nyíltan, és merj véleményt alkotni  róluk, attól függetlenül, hogy mások mit gondolnak erről!

A bejegyzés trackback címe:

https://coachyourlife.blog.hu/api/trackback/id/tr412757744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.08.17. 21:57:28

Már megint ez a perverzpropaganda???

Értsd meg: a nép nem akar olyan országot, ahol jó a homokosnak!