Személyes tapasztalások, élmények az önfejlesztés tükrében - őszintén egy rögös út állomásairól

Coach your life, avagy tedd jobbá az életedet!

Cigizős hangok a fejben, avagy leszokás a dohányzásról, "hangzavarban"

Egy dohányos bármit, de szó szerint BÁRMIT képes bemagyarázni magának azért, hogy tiszta lelkiismerettel NE kelljen leszoknia. Leszokós agy-hangzavar!

2017. január 09. - Einarr

Ciki a téma, bevallom. 9 évet húztam le az ország legnagyobb étrendkiegészítő webáruházánál. Ezrek ismerték az arcomat. Hirdettem az egészséges étrend fontosságát, és nem nagyon tudom megszámolni, mennyi edzéstervet írtam meg az évek során. Saját videós főzőműsorom volt, egészséges, diétás ételek elkészítéséről. 

És mindeközben - bár nem végig, de mondjuk az utolsó években masszívan - dohányoztam. Eleinte sutyiban, mert hát hogy veszi ki magát, ha meglát valaki az utcán, aki ismer a netről. Aztán később már ezt is elengedtem, és füstöltem, ahol és amikor csak lehetett. "Mit számít? Úgyis sportolsz, így nem árt annyira. Már a félmaratont is úgy futottad le, hogy cigiztél, akkor meg? Különben is, városban élsz, tökmindegy ebben a szmogban, mit csinálsz a tüdőddel. És egyébként is, szeretsz dohányozni, a büdöset meg senki nem érzi, mer" rágózol nonstop, meg hát parfüm is van a világon. És amúgy is, nehéz szakaszban van az életed, majd utána leszoksz". 

Hát, ez csak egy apró részlet a "kis barátaim" delejes suttogásáról a fejemben. És ez semmi ahhoz képest, amibe a leszokáskor kezdtek bele... Azt gondolom, mindenkinek jó lenne ezt elolvasni aki leszokóban van, hogy érezze, mindenki így szív. Mindenkinek, aki még dohányzik, hátha nincs tudatában, hogy a hangok milyen irracionálisak a fejünkben. És annak is jó elolvasni, aki soha nem volt szenvedélybeteg, mert különben a büdös életben nem fogja megérteni ennek a lélektanát. Mondjuk esélyes, hogy így sem, de talán bepillantást nyerhet az egész dolog működésébe.

lastone.jpg

Tehát, leteszed a cigit. Már maga az elhatározás is vicces tud lenni. Cigivel a kezedben kijelented: te bármikor le tudsz szokni. Ez nagyon megy. Én is nyomtam. " Nekem csak a pótcselekvés kell, igazából ha egy napot kibírok, utána már semmi az egész, csak azt kell túlélni". Ezek után jön az "oké, leteszem, de nem mondom ki, hogy soha többé, az olyan félelmetes" kör. Aztán jön a leszokás napja. "Első nap még szívj kevesebbet, már ez is sokkal jobb, mint a korábbi állapot" - mondják a hangok. És belemész. Nem gondolsz bele, hogy a kevesebbet szívás, az pont nem az abbahagyás, de meggyőzöd magad, hogy ez rendben van. Este aztán jön a lelkifurdalás, és ha szerencséd van, eddigre elfogyott a cigid, és nem jutsz dohánybolt közelébe reggelig. 

Jön a reggel. "Kemény vagyok, nem kell ez a szar. Huhh, de elszívnék egy cigit. Lehet, veszek egy dobozzal, elszívok egyet, és kidobom a többit. Vagy odaadom egy hajléktalannak. Így még jót is teszek. Basszus, de jól esne. De nem, nem veszek. Ahh, ebben a megállóban mindig dohányzom reggelente. De nem, nem kell." (itt jön egy nyugisabb időszak, az első krízis után). "Kérj valakitől egy szálat. Akkor nem kellett venned, és egy szál nem a világ vége." - jön a következő nagy ötlet. "De amúgy, ha most veszek egy dobozzal, és napi egy szálat szívok el, az tulajdonképpen tényleg nem gáz, és majdnem egy havi adag megvan egy doboz cigiből" - és basszus, ez olyan kemény, hogy ahogy ezt írom, kedvem támad venni egy dobozzal, miközben az eszemmel tudom, hogy ez baromira nem működik. Vagy leteszed, vagy nem. A napi egy szálból ugyanis szemvillanás alatt lesz kettő, aztán négy, aztán ideges leszel valamiért, és lesz 6, és így tovább. De oké, legyőzöd, nem veszel...

Majd találkozol valakivel, akivel mindig együtt dohányoztál. "Ezazzz, kérek tőle, leszarom, egy szál nem szál, nem érdekel" - mondod magadnak. Ha szerencséd van, akkor ő is épp leszokóban van, de még ekkor is megvan a veszélye hogy "meggyőzitek egymást" arról, hogy ez nem probléma. Az igazat megvallva, alig várod, hogy a másik belevigyen a rosszba! Azt várod, ő mondja neked, hogy egy szál nem számít. Azt várod, azt mondja, hogy ő már vett úgyis. De nem vett, basszus.... Nemigazmár. Ez is ugrott. Nincs pofád elrontani őt. Így bukod te is a fincsi esti dohányzást. Legközelebb azért lehet, veszel egy olyat amit ő szív. Az olyan, mintha nem magadnak vennéd. Neki segítesz, hisz olyan feszült, biztos jobb lenne neki cigizni, mint ezzel a leszokással görcsölni. És ő olyan keveset szív amúgy is. Akkor meg nem mindegy? 

leszokas_kartyak.jpg

Figyeled, milyen gonoszak tudnak lenni a hangok? Már az sem számít, hogy mást akadályozol - adott esetben olyasvalakit, akit szeretsz. Csak a kurva cigi hiánya duruzsol a füledben. És az a durva, hogy én még csak nem is vagyok idegbeteg, ha nem gyújthatok rá, Ha van nálam cigi, azt azonnal, és gyorsan elszívom. Mindet. Ha nincs, akkor sem leszek valamiféle kontrollálhatatlan barom. Bele sem merek gondolni abba a hangzavarba, ami egy durvábban nikotinfüggő ember fejében zajlik ilyenkor...

De aztán valahogy ezen is túl leszel. És így telnek a napok szépen egymás után. A hangok csitulnak, de mindig ott vannak, gonoszul, huncutul győzködve téged, hogy egy szál nem szál, és egyébként is... Eddig bírom. Igyekszem sokat olvasni arról, hogy miért jó leszokni - röhej, nem? Ezek a roncsolt tüdős képek, meg maga a tudat, hogy egészségtelen, nem motiválóak - az, hogy mit nyerhetek, az sokkal inkább.

Valahogy engem jobban hajt, hogy valaminek az abbahagyása miért lesz JÓ, mint az, hogy a nem abbahagyása miért lesz rossz. 

Igyekszem szokást csinálni abból, hogy a számomra az adott témában többet jelentő kérdések kártyáit kiterítem, ez látható a képen fent... Ezek coaching-ban használatos kártyák, nincs bennük semmi misztikum, és biztos, hogy nekem mást jelentenek, mint neked. Ha van kedved, gondolkodj el rajta, neked hogyan kötődik ehhez a témához ez a pár kérdés, és/vagy a hozzájuk tartozó kép! Ígérem, nem bánod meg, lehet hogy egy új nézőpontot kapsz ;)

Te szoktál már le valaha valamilyen káros szenvedélyről? Mivel küzdöttél meg, mi volt a nehéz? Ne szégyelld idekommentelni!

A bejegyzés trackback címe:

https://coachyourlife.blog.hu/api/trackback/id/tr1612111571

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.